Kollekció: Görög bouzouki, buzuki
Buzuki: Felépítés, hangolás és stílusirányzatok
A buzuki a modern görög zene emblematikus hangszere, amely a lantfélék családjába tartozik. Az idők folyamán népi hangszerből koncertszerű virtuóz hangszerré vált, meghatározva a Rebetiko és a Laïko stílusok világát. Jellegzetessége a domború, körte alakú test és a rendkívül hosszú nyak, amely éles, fémes és felhangokban gazdag hangzást biztosít.
Típusok és specifikációk:
3 kórusos buzuki (Trichordo):
Konfiguráció: 3 pár húr, $D-A-D$ hangolással.
Kontextus: Ez a tradicionális modell, amelyet a Rebetiko stílushoz tartanak a leghitelesebbnek. Megszólaltatása közelebb áll a hangszer keleti gyökereihez.
4 kórusos buzuki (Tetrachordo):
Konfiguráció: 4 pár húr, $C-F-A-D$ hangolással (hasonló a gitár első négy húrjához, egy hanggal lejjebb).
Innováció: Az 1950-es években terjedt el; lehetővé teszi komplexebb akkordok és gyors, virtuóz futamok lejátszását, ami a modern görög popzene alapjává tette.
Felépítés: A test falécekből (gyakran rózsafa vagy dió) készül, a fedlapot pedig sűrűn díszítik gyöngyház berakásokkal (karakteres koptatólapok).
Technika: Pengetővel játszanak rajta, gyakran alkalmazva a gyors tremoló technikát a hosszú hangok kitartásához.